A rezveratrol, melyet gyakran, de tévesen a flavonoidok közé sorolnak, egy ún. sztilbén származék (3,5,4'-trihidroxisztilbén), ami számos növényben kisebb-nagyobb mennyiségben megtalálható (1). Legtöbb a szőlő héjában és a kacsban, a kínai kojo-kon növény (Polygonum cuspidatum) gyökerében, bizonyos bogyófélékben, pl. a fekete áfonyában, és a földi mogyoróban szintetizálódik. Számos jel utal arra, hogy a növények mint “védekező” molekulát termelik válaszképpen pl. gomba fertőzésre, mechanikai sérülésre, vagy éppen az UV sugárzás károsító hatásainak kivédése érdekében (2).

A rezveratrol négy különböző kémiai formában található meg a természetben. Ezek a rezveratrol transz és a cisz izomerei, ill. azok glikozidjai (3). Úgy tűnik azonban, hogy kizárólag a transz izomer (transz vagy t-rezveratrol) rendelkezik biológiai aktivitással.

Irodalom (szakembereknek):

1. Soleas GJ, Diamandis EP, Goldberg DM. Resveratrol: a molecule whose time has come? And gone? Clin Biochem. 1997; 30(2): 91-113.

2. Aggarwal BB, Bhardwaj A, Aggarwal RS, Seeram NP, Shishodia S, Takada Y. Role of resveratrol in prevention and therapy of cancer: preclinical and clinical studies. Anticancer Res. 2004; 24(5A): 2783-2840.

3. Romero-Perez AI, Ibern-Gomez M, Lamuela-Raventos RM, de La Torre-Boronat MC. Piceid, the major resveratrol derivative in grape juices. J Agric Food Chem. 1999; 47(4): 1533-1536.